Hogyan találhat tajvani technológiai partnert egy magyar KKV? Mely ágazatokban egészítheti ki egymást a két régió tudása? Lehet-e Magyarország gyártási, fejlesztési, logisztikai vagy piacra lépési pont a tajvani vállalatok számára? És mely technológiák alakíthatják át leginkább a világ iparát 2030–2035-re?

A következőkben folytatjuk az ITRI írásban megküldött válaszainak tartalmi változtatás nélküli magyar fordítását. (Az interjú első része, amelyben az ITRI Tajvan innovációs rendszeréről és az európai vállalatok együttműködési lehetőségeiről beszélt, itt olvasható.) Az írásos válaszokat Annie Wu, az ITRI Marketing Communications munkatársa juttatta el az ImportExport.hu szerkesztőségének.

Sok magyar és közép-európai vállalat számára Tajvan földrajzilag és üzletileg is távolinak tűnhet. Hogyan kezdhet egy európai KKV a gyakorlatban együttműködést az ITRI-vel vagy egy tajvani technológiai partnerrel? Milyen első lépéseket érdemes megtennie, és mit kell tudnia, mielőtt potenciális tajvani partnereket keres meg?

Bár Tajvan távolinak tűnhet, az európai KKV-k kormányzati támogatású platformokon keresztül is elindulhatnak, amelyek információt nyújtanak Tajvan piacairól, befektetési környezetéről és ipari lehetőségeiről. Tajvan kereskedelem és befektetésösztönző szervezetei, külföldi képviseletei és kutatóintézetei gyakorlati útmutatást és kapcsolatokat biztosíthatnak. Az iparági elemzőintézetek segíthetnek a vállalatoknak megérteni az ellátási láncokat, a technológiai trendeket és az innovációs együttműködés lehetséges területeit.

A potenciális partnerek megkeresése előtt az európai vállalatoknak meg kell ismerniük Tajvan iparági struktúráját, az ellátási lánc szereplőit, a szabályozási követelményeket és a döntéshozatali folyamatokat. Figyelembe kell venniük továbbá a szellemi tulajdon tulajdonjogát, a felektől elvárt hozzájárulást, a finanszírozási konstrukciókat, a tanúsítási követelményeket és az időkereteket.

A tajvani kutatási és technológiai szervezetek (RTO-k) belépési pontként szolgálhatnak: felmérhetik a technológiai kiegészítő jelleget, megfelelő kutatási vagy ipari partnereket azonosíthatnak, és segíthetnek az egyeztetés kereteinek kialakításában. Egy konkrét műszaki kihívás és piaci lehetőség meghatározásával történő kapcsolatfelvétel általában jobb eredményt hoz, mint egy általános együttműködési megkeresés. Ezt követően egy kisebb megvalósíthatósági tanulmány vagy kísérleti projekt építheti fel a bizalmat, mielőtt bármelyik fél nagyobb kereskedelmi program mellett kötelezné el magát.

Hogyan látja az ITRI Magyarországot és a tágabb közép-kelet-európai régiót a technológiai, gyártási és ipari együttműködés szempontjából?

Magyarország és a tágabb közép-kelet-európai régió ma Európa ipari és innovációs rendszerének része. A régió régóta gyártási bázisként szolgál az autóipari, gépipari, elektronikai és más európai értékláncok számára. Emellett mérnöki szakértelemmel, egyetemekkel, valamint kutatói és startupközösséggel is rendelkezik. Szerepét ezért nem egyszerűen Európa gyártási hátországaként, hanem a kutatás, a technológiai validáció és a fejlett gyártás egyre fontosabb helyszíneként kell értelmezni.

Magyarországon vagy Közép-Európában mely iparágak lehetnek különösen alkalmasak a tajvani technológiai vállalatokkal való jövőbeli együttműködésre?

Több ágazat is alkalmasnak tűnik Tajvan és a közép-kelet-európai régió együttműködésére.

Az első az autóipar és az elektromobilitás. A régió jelentős jármű és alkatrészgyártással rendelkezik, míg Tajvan teljesítményelektronikával, akkumulátormenedzsment-rendszerekkel, töltési technológiákkal, érzékelőkkel és intelligens gyártási megoldásokkal járulhat hozzá az együttműködéshez. Ennek középpontjában a termelékenység, az energiahatékonyság és az ellátási lánc ellenálló képességének javítása állhat, nem pedig a termelési kapacitás bővítése.

Az ipari gépgyártás, az automatizálás és az elektronika szintén jól illeszkedik egymáshoz. A robotika, a gépi látás, a prediktív karbantartás, a digitális ikrek és a precíziós alkatrészek területén meglévő tajvani képességek kiegészíthetik a régió gyártási bázisát és mérnöki tudását. A közös tesztelés és kísérleti gyártás kiindulópontot jelenthet.

Az információs és kommunikációs technológia ugyancsak ígéretes, különösen az ipari mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, az edge computing, valamint az 5G és 6G alkalmazások területén. Közép-Kelet-Európa szoftveres és kutatói közösséggel rendelkezik, Tajvan pedig hardverintegrációs és kereskedelmi hasznosítási tapasztalatot hozhat.

Az egészségügy további lehetőséget jelent. Magyarország és a szomszédos országok erősségekkel rendelkeznek a gyógyszeripar, a biotechnológia és az orvosi kutatás területén. Ezek összekapcsolhatók Tajvan orvostechnikai eszközökben, mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikában, digitális egészségügyben és fejlett anyagokban meglévő képességeivel.

Végül az energiabiztonság, a körforgásos gyártás, a víztechnológiák és az agrár-élelmiszeripari innováció is támogathatja a régió prioritásait. A legjobb projektek a tényleges igényeket kiegészítő tajvani technológiákkal kapcsolják össze, és vállalatokat, kutatóintézeteket, valamint végfelhasználókat egyaránt bevonnak.

Lát-e lehetőséget arra, hogy Magyarország a jövőben erősebb szerepet töltsön be a tajvani vállalatok európai gyártási, fejlesztési, logisztikai vagy piacra lépési központjaként?

Magyarország egyike lehet azoknak a helyszíneknek, amelyeket a Közép-Kelet-Európához hozzáférést kereső tajvani vállalatok mérlegelnek. Földrajzi elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai, ipari bázisa és az EU egységes piacában való részvétele előnyöket kínálhat a gyártás, a logisztika és a piacfejlesztés területén. Bármilyen jövőbeli szerep ugyanakkor az egyes vállalatok üzleti prioritásaitól, szabályozási értékeléseitől, a munkaerő rendelkezésre állásától, a működési költségektől és a tágabb geopolitikai megfontolásoktól függ.

Az európai vállalatok jelenleg növekvő költségnyomással, munkaerőhiánnyal, energetikai kihívásokkal és erős nemzetközi versennyel szembesülnek. Mely technológiák segíthetik a leghatékonyabban az európai gyártókat termelékenységük és versenyképességük javításában?

Az európai gyártók a digitalizáció, az automatizálás és az energiahatékony termelési technológiák erősebb nemzetközi ipari partnerségekkel való összekapcsolásával javíthatják a leghatékonyabban termelékenységüket. A kulcsfontosságú megoldások közé tartozik a mesterséges intelligenciára épülő robotika, a gépi látás, a prediktív karbantartás, a digitális ikrek, az intelligens energiagazdálkodási rendszerek és a fejlett termeléstervezés. Ezek a technológiák csökkenthetik a munkaerőtől való függést, minimalizálhatják az állásidőt, javíthatják a minőséget és mérsékelhetik az energiafelhasználást.

Tajvan sokszínű gyártási ökoszisztémája kiegészítheti Európa innovatív technológiákban, rendszerszintű tervezésben, fejlett anyagokban és speciális ipari megoldásokban meglévő erősségeit. Az európai vállalatok ezeket a képességeket átadhatják vagy tajvani partnerekkel közösen fejleszthetik, miközben Tajvan mérnöki, ellátásilánc-integrációs, kísérleti gyártási és nagy léptékű termelési képességeit felhasználva felgyorsíthatják a kereskedelmi hasznosítást.

Az ilyen együttműködésnek túl kell mutatnia a hagyományos kiszervezésen. Az európai és tajvani partnerek közösen azonosíthatják a célpiacokat, piacorientált megoldásokat fejleszthetnek, és világosabb regionális munkamegosztást alakíthatnak ki. Európa a magas hozzáadott értékű innovációra, a rendszertervezésre és az ügyfélkapcsolatokra összpontosíthat, míg Tajvan a technológiai integrációt, a gyártás optimalizálását és az ellátási lánc működtetését támogathatja.

Ez a kiegészítő modell lehetővé tenné az európai gyártók számára a termelési kapacitás bővítését, a fejlesztési költségek csökkentését és a globális keresletre való gyorsabb reagálást. Emellett mindkét felet segítheti abban, hogy újrapozicionálja magát a nemzetközi értékláncokban, és ellenállóbb, versenyképesebb, piacorientáltabb ipari partnerségeket alakítson ki.

Hol látja a legnagyobb lehetőségeket a tajvani innováció és az európai ipari kereslet közötti gyakorlati együttműködésre?

A legerősebb lehetőségek ott vannak, ahol Tajvan iparosítási képességei kiegészítik Európa technológiai erősségeit és piaci igényeit. A fejlett gyártás kiemelt terület, különösen a mesterséges intelligenciára épülő automatizálás, a robotika, a gépi látás, a prediktív karbantartás és a digitális ikrek, amelyek segíthetnek az európai vállalatoknak a munkaerőhiány és a költségnyomás kezelésében.

A félvezetők, a teljesítményelektronika, a fotonika és a fejlett anyagok szintén jelentős lehetőségeket kínálnak, különösen az elektromobilitás, a repülőgépipar, a kommunikáció és az AI-infrastruktúra számára. A zöld átállásban az együttműködés középpontjában az energiagazdálkodás, a megújuló energia integrációja, az akkumulátortechnológiák, a hidrogén, a körforgásos anyagok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártás állhat.

Az egészségügy egy másik ígéretes terület, amely Európa orvosi kutatását Tajvan orvostechnikai eszközökben, digitális egészségügyben, mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikában és nagy léptékű gyártásban meglévő képességeivel kapcsolhatja össze.

A leghatékonyabb partnerségek túlmutatnak az egyedi technológiai tranzakciókon. Az európai és tajvani partnereknek közösen kell azonosítaniuk a piaci igényeket, integrált megoldásokat fejleszteniük, tesztelést és validációt végezniük, valamint kísérleti gyártást kialakítaniuk. Ez a megközelítés csökkentheti a kereskedelmi hasznosítás kockázatait, gyorsíthatja a piacra lépést és ellenállóbb nemzetközi ellátási láncokat hozhat létre.

2030–2035-re előretekintve mely technológiai fejlődés gyakorolhatja a legnagyobb hatást a globális iparra és a nemzetközi kereskedelemre?

Valószínűleg a mesterséges intelligencia gyakorolja majd a legnagyobb hatást, különösen a robotikával, a fejlett számítástechnikával és az autonóm rendszerekkel integrálva. Át fogja alakítani a termékfejlesztést, a gyártást, a logisztikát és a szolgáltatásokat, miközben megváltoztatja a munkaerő iránti keresletet és a globális versenyképességet. A termelékenységre, az ellátási láncokra, az adatkezelésre és a technológiai szabványokra gyakorolt hatása a nemzetközi kereskedelmet is át fogja alakítani.

Mit kellene ma az európai vállalatvezetőknek megérteniük Tajvanról, amit talán még nem ismernek fel teljes mértékben?

Az európai vállalatvezetőknek fel kell ismerniük, hogy Tajvan több mint félvezetőgyártási bázis. Egyesíti a fejlett mérnöki tudást, a rugalmas beszállítói hálózatokat, az alkalmazott kutatást és az ötletek nagy léptékben gyártható termékekké alakításának erős képességét. Tajvan ezért nemcsak beszállítóként, hanem technológiafejlesztési és kereskedelmi hasznosítási partnerként is működhet.

Erősségei kiterjednek az AI-hardverekre, az intelligens gyártásra, a kommunikációs technológiákra, az orvostechnikára, a fejlett anyagokra és a zöld megoldásokra is. Az európai vállalatoknak azt is meg kell érteniük, hogy a sikeres együttműködéshez hosszú távú kapcsolatokra, világosan meghatározott piaci célokra, valamint a helyi kutatási, ipari és kormányzati támogatású hálózatokkal való korai együttműködésre van szükség.

Záró gondolat

Az ITRI válaszaiból nem az következik, hogy minden magyar vagy közép-európai vállalat számára Tajvan jelenti a legjobb üzleti lehetőséget. Ennél jóval gyakorlatiasabb üzenetet fogalmaznak meg. Az együttműködés kiindulópontja nem egy általános „keressünk tajvani partnert” szándék, hanem egy pontosan meghatározott technológiai vagy piaci probléma, amelyre a két fél egymást kiegészítő képességei megoldást kínálhatnak.

Különösen figyelemre méltó, hogy az ITRI Magyarország és Közép-Kelet-Európa szerepét nem kizárólag gyártási bázisként értelmezi. A kutatás, a technológiai validáció és a fejlett gyártás ugyancsak megjelenik a régió lehetséges szerepei között. Ugyanakkor Magyarország esetleges regionális központi szerepét az intézet feltételesen kezeli: annak realitása az egyes vállalatok üzleti szempontjaitól, a szabályozási környezettől, a rendelkezésre álló munkaerőtől, a költségektől és a geopolitikai körülményektől is függ.

Talán éppen ez az interjú egyik legfontosabb tanulsága. Európából Tajvant gyakran távoli beszállítói piacnak, Tajvanról pedig Közép-Európát gyártási helyszínnek látjuk. Az ITRI által felvázolt együttműködési modell ennél többről szól: közös fejlesztésről, tesztelésről, validációról, iparosításról és közös piacépítésről.

Ebben a megközelítésben már nem az a legérdekesebb kérdés, milyen messze van Tajvan Magyarországtól, hanem az, hogy van-e olyan tudás, technológia vagy piaci lehetőség, amely miatt érdemes közelebb kerülnünk egymáshoz.