Erősödő forint: a fogyasztók örülnek, az exportőrök viszont keményen érzik a növekvő nyomást
A forint erősödését a közvélemény általában pozitív gazdasági fejleményként értékeli. Erősödik a deviza, csökken az importköltség, mérséklődhet az infláció, olcsóbbá válhatnak bizonyos termékek. Makrogazdasági szinten valóban vannak kedvező hatásai a stabilabb árfolyamnak.
A külkereskedelem világában azonban ennél jóval összetettebb folyamat zajlik.
Miközben az importőrök egy része most kedvezőbb helyzetbe kerülhet, a magyar exportőrök közül sok vállalat egyre nagyobb nyomás alatt működik. És ezt nem pusztán az árfolyam okozza önmagában, hanem az, hogy a mostani forinterősödés egy rendkívül megdrágult működési környezetben érte el a cégeket.
A költségek már korábban jelentősen megemelkedtek
Az elmúlt években a magyar vállalatok jelentős bérnövekedést voltak kénytelenek végrehajtani. A munkaerőhiány, az infláció és a piaci nyomás miatt számos iparágban 30–50 százalékos béremelkedés zajlott le néhány év alatt. Sok exportorientált KKV-nál ma már a bérköltség az egyik legnagyobb működési teher.
Ehhez társultak:
- az energiaár-emelkedések,
- a finanszírozási költségek növekedése,
- a logisztikai költségek hullámzása,
- valamint az általános működési költségek drágulása.
Sok exportőr ezt részben azért tudta kezelni, mert a gyengébb forint kompenzálta a költségoldali nyomás egy részét. Az euróban realizált árbevétel forintban számolva magasabb volt, így a cégek könnyebben finanszírozták a megugró hazai költségeket.
Most azonban ez a védőpárna gyorsan vékonyodik.
Mit jelent ez számokban egy exportőr számára?
Ha egy exportőr például tavaly még 400 forintos euróárfolyam mellett számlázott 1 millió eurót, akkor abból 400 millió forint árbevétel keletkezett. Ugyanez 360-as euróárfolyamnál már csak 360 millió forintot jelent. Ez önmagában 40 millió forintos bevételkiesés ugyanazon teljesítmény mellett.
És itt még nem történt volumencsökkenés, árengedmény vagy piacvesztés.
Pusztán az árfolyamváltozás okozta ezt a különbséget.
Ha az árfolyam 400-ról 360-ra erősödik, az már közel 10 százalékos forintbevétel-csökkenést jelent az exportőr számára. Egy olyan iparágban, ahol sok vállalat 3–8 százalékos nettó marzzsal működik, ez rendkívül komoly hatás.
Különösen a magyar KKV-k számára.
A multinacionális cégek és a magyar KKV-k helyzete eltérő
A nagy multinacionális vállalatok jellemzően devizában finanszíroznak, fedezeti ügyleteket alkalmaznak, komplex treasury-rendszereket működtetnek, és hosszabb távú árfolyamvédelmi stratégiákkal dolgoznak.
A középvállalatok jelentős része viszont sokkal kiszolgáltatottabb.
Sok magyar exportőr egyszerűen nem rendelkezik akkora pénzügyi tartalékkal vagy olyan banki háttérrel, amely lehetővé tenné a gyors árfolyammozgások kezelését. Az árfolyamkockázat fedezése költséges, szakértelmet igényel, és sok esetben még mindig nem része a KKV-k napi működési kultúrájának.
Pedig a mostani helyzet pontosan megmutatja, mennyire sérülékeny lehet egy exportorientált működés.
A probléma nem csak a bevételoldalon jelentkezik
Ráadásul a probléma nem áll meg a bevételoldalon.
A magyar exportőrök jelentős része ma már magasabb bérszinten működik, mint néhány éve, miközben a nyugat-európai megrendelők nem feltétlenül hajlandók arányosan magasabb árakat elfogadni. A nemzetközi piac ugyanis nem a magyar költségszinthez alkalmazkodik.
Ez különösen nehéz helyzetet teremt a bérgyártásban, az autóipari beszállítóknál és az alacsonyabb hozzáadott értékű exporttevékenységeknél.
Az importőrök rövid távon előnyösebb helyzetbe kerülhetnek
Az importőrök eközben rövid távon valóban előnyösebb helyzetbe kerülhetnek.
Egy 10 millió eurós éves importvolumen esetében a 400-ról 360-ra erősödő árfolyam már 400 millió forintos költségcsökkenést jelenthet ugyanazon beszerzés mellett. Ez jelentős versenyelőnyt és likviditási könnyebbséget adhat.
Sok importőr most olcsóbban tud készletet építeni, gépet vásárolni, vagy alapanyagot beszerezni.
Ez rövid távon akár piaci erősödést is hozhat számukra.
A tartós növekedés alapja továbbra is a versenyképes export
Csakhogy hosszú távon egy ország gazdaságát nem a belső fogyasztás és nem az import húzza. A tartós növekedés alapját továbbra is a versenyképes export adja.
És pontosan itt válik különösen érzékennyé a mostani helyzet.
Ha az exportáló szektor profitabilitása tartósan romlik, annak előbb-utóbb hatása lesz a beruházásokra, a foglalkoztatásra, a bérekre, és végső soron a gazdasági növekedésre is.
A külkereskedelemben ráadásul a problémák soha nem egyik napról a másikra jelentkeznek. Először csak romlik a marzs. Aztán elmarad egy beruházás. Később csökken a versenyképesség. Végül piacvesztés következhet.
A logisztikai szektor gyorsan érzékeli a változást
A logisztikai szektor ezt különösen gyorsan érzékeli.
A fuvarpiacon már most is látható bizonyos kivárás. Több exportőr rövidebb időszakokra szerződik, óvatosabban tervez, és sok esetben próbálja újratárgyalni partnereivel az árakat. A vállalatok érzik, hogy a jelenlegi árfolyam mellett sok korábbi kalkuláció egyszerűen nem működik ugyanúgy.
Stratégiai tanulság: az árfolyam ma már versenyképességi kérdés
A mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága talán az, hogy a magyar gazdaság mennyire érzékeny az árfolyamra.
A forint mozgása ma már nem pusztán pénzügyi kérdés.
Közvetlenül hat a vállalatok nyereségére, a foglalkoztatásra, a beruházásokra, és a külkereskedelmi versenyképességre.
Az exportőrök számára pedig most kezd igazán láthatóvá válni, hogy az elmúlt évek költségnövekedése után egy gyors forinterősödés milyen könnyen képes elvenni azt a mozgásteret, amelyre korábban támaszkodhattak.
