Ha cége 2026-ban CBAM-köteles terméket importált, és a számításhoz alapértelmezett kibocsátási értékeket használt, érdemes elővenni az eddigi kalkulációkat. Az Európai Bizottság ugyanis helyesbítette a korábban közzétett értékek egy részét. A változás ráadásul nem augusztustól, hanem visszamenőleg, 2026. január 1-jétől alkalmazandó.
Mi történt, és miért fontos ez egy importőrnek?
- július 31-én megjelent a Bizottság (EU) 2026/1740 végrehajtási rendelete, amely helyesbíti a CBAM alapértelmezett kibocsátási értékeit tartalmazó korábbi, (EU) 2025/2621 végrehajtási rendelet két mellékletét.
Elsőre technikai jogszabály-módosításnak tűnhet. A gyakorlati következménye azonban egyszerűbb: ha egy vállalkozás idén alapértelmezett kibocsátási értékek alapján végzett CBAM-számítást, előfordulhat, hogy a számításban használt adat időközben megváltozott.
A helyesbítő rendelet 2026. augusztus 3-án lépett hatályba, de rendelkezéseit január 1-jétől kell alkalmazni. A szabályozás tehát úgy kezeli a helyzetet, mintha a helyes adatok már az év elejétől a korábbi rendelet mellékleteiben szerepeltek volna.
Fontos ugyanakkor, hogy nem új CBAM-rendszer lépett életbe. Nem változott meg alapjaiban a számítás logikája sem. A Bizottság a korábbi táblázatokban szereplő hibákat, hiányokat és technikai pontatlanságokat korrigálta.
Miért kellett javítani a korábbi adatokat?
A VJASZSZ CBAM Tagozatának szakmai összefoglalója szerint többféle probléma is előfordult a korábban közzétett mellékletekben.
Voltak konkrét számszaki hibák, egyes országokra vonatkozó értékek pedig annak ellenére hiányoztak, hogy az adatok rendelkezésre álltak. A helyesbítés ezért például Albánia, Gabon, Guatemala, Libéria, Új-Kaledónia, Zambia és Zimbabwe bizonyos termékeihez kapcsolódó értékeket is pótol.
Ez nem feltétlenül csak adminisztratív részlet. Ha egy adott országra nem állt rendelkezésre külön érték, bizonyos esetekben a „Más országok és területek” kategóriához tartozó alapértelmezett értéket kellett volna figyelembe venni. Egy újonnan bekerülő országspecifikus adat ezért a konkrét CBAM-számítás eredményére is hatással lehet.
A Bizottság emellett pontosított termelési útvonalakat, javított egyes KN és TARIC-kódokat, országmegnevezéseket, valamint egyértelműsítette az alapértelmezett értékek mértékegységeit is.
Mi az az alapértelmezett kibocsátási érték?
A vállalati döntéshozók szempontjából itt érdemes megállni egy pillanatra.
A CBAM lényege, hogy az Európai Unióba importált, meghatározott termékekhez kapcsolódó beágyazott szén-dioxid-kibocsátást figyelembe kell venni. A rendszerben a tényleges kibocsátási adatok mellett bizonyos esetekben jogszabályban meghatározott alapértelmezett értékek használhatók.
Vagyis ezek nem egyszerűen tájékoztató számok egy Excel-táblázatban. Amennyiben a vállalat ezekkel számol, közvetlenül bekerülnek a CBAM-kötelezettség meghatározásának folyamatába.
Ezért fontos most a korrekció.
Nem szűnt meg az éves felár
A változás egyik könnyen félreérthető eleme, hogy a helyesbített mellékletekből eltűntek a 2026-ra, 2027-re és 2028-ra előre kiszámított, felárral növelt alapértelmezett értékeket tartalmazó külön oszlopok.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt volna az éves felár.
A VJASZSZ szakmai összefoglalója szerint a korábbi táblázatokban a feláras értékeket már kerekített alapadatokból számították, ami bizonyos esetekben eltérést okozhatott. Emiatt az előre kiszámított értékeket kivették a táblázatokból. Maga a felár és annak alkalmazási szabálya továbbra is megmarad.
Az összefoglaló szerint a végleges, felárral növelt alapértelmezett értékeket a jövőben a CBAM-nyilvántartáson belül kell meghatározni az alapértékből. A helyesbítő rendelet ugyanakkor ennek technikai működését nem részletezi teljes körűen, ezért ezen a területen további hivatalos tájékoztatásnak lehet jelentősége.
Mire érdemes most ránézni a cégnél?
Ha a vállalkozás 2026-ban CBAM-köteles terméket importált, önmagában a rendelet megjelenése még nem jelenti azt, hogy biztosan hibás volt valamely korábbi számítás.
A kérdés az, milyen adatokat használt a cég.
Érdemes ellenőrizni azokat a belső számításokat, kalkulációs táblákat vagy informatikai megoldásokat, amelyek alapértelmezett kibocsátási értékekre épülnek. Különösen fontos lehet a származási ország, a termék KN vagy TARIC besorolása, a megfelelő termelési útvonal és – ahol ez releváns – a prekurzorérték egyeztetése a helyesbített mellékletekkel.
Ez különösen azoknál a cégeknél lényeges, ahol a CBAM-számításokat saját Excel-táblában vagy korábban kialakított belső kalkulátorral végzik. Egy rendszer ugyanis attól még működhet hibátlanul, hogy a mögötte lévő adat már nem aktuális.
Az Excel-tábla nem egyenlő a jogszabállyal
A Bizottság korábban kereshető és szűrhető Excel-adatbázist is közzétett az alapértelmezett kibocsátási értékekről. Ez kétségtelenül megkönnyíti a vállalatok és szakemberek munkáját.
Van azonban egy fontos különbség: az Excel-fájl segédanyag, nem jogforrás.
A jogilag irányadó értékeket a végrehajtási rendelet mellékletei tartalmazzák. Ezért egy vállalati CBAM-folyamatban nem célszerű kizárólag egy korábban letöltött táblázatra támaszkodni anélkül, hogy annak aktualitását és a hatályos jogszabállyal való egyezőségét ellenőriznék.
Ez a mostani helyesbítés talán egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága.
A CBAM egyre kevésbé „éves adminisztráció”
A mostani változás arra is rámutat, hogy a CBAM-kezelést egyre nehezebb egyszeri adminisztrációként kezelni.
A vállalkozásnak ismernie kell az importált termék tarifális besorolását, származását és a kibocsátási adatok hátterét, ugyanakkor követnie kell a szabályozás változásait és gondoskodnia kell arról is, hogy a belső rendszerei mindig az aktuális adatokkal dolgozzanak.
Ez már nem kizárólag a vámügyintéző feladata.
A CBAM pénzügyi, beszerzési, vám, compliance és akár beszállítóválasztási kérdés is lehet. Ha például két azonos beszerzési árú termék kibocsátási profilja vagy alkalmazandó alapértelmezett értéke jelentősen eltér, annak hosszabb távon üzleti következménye lehet.
Összegzés – mit vigyen magával a cégvezető?
A mostani módosítás nem írja újra a CBAM-rendszert, de azoknak a vállalkozásoknak, amelyek 2026-ban alapértelmezett kibocsátási értékeket használtak, érdemes ellenőrizniük az eddigi számításaikat.
A legfontosabb ok a visszamenőleges alkalmazás: a helyesbített adatokat 2026. január 1-jétől kell figyelembe venni.
Nem feltétlenül kell tehát mindent újrakezdeni. Azt viszont célszerű megvizsgálni, hogy az alkalmazott ország, termék, KN/TARIC, termelési útvonal és egyéb releváns adatok megegyeznek-e a jelenleg hatályos mellékletekben szereplő értékekkel.
Cégvezetői takeaway
Ha cége CBAM-köteles árut hoz be az EU-ba, és alapértelmezett kibocsátási értékekkel számol, most érdemes megkérdezni a felelős kollégát vagy szakértőt: ellenőriztük már a 2026-os számításainkat az új, helyesbített értékekkel?
Gyakran ismételt kérdések
Új CBAM-rendszer lépett életbe? Nem. A Bizottság a korábbi alapértelmezett kibocsátási értékeket és kapcsolódó technikai adatokat helyesbítette.
Mikortól kell alkalmazni az új értékeket? 2026. január 1-jétől, annak ellenére, hogy a helyesbítő rendelet 2026. augusztus 3-án lépett hatályba.
Minden importőrnek újra kell számolnia mindent? Nem feltétlenül. Elsősorban azoknak érdemes ellenőrizniük a korábbi számításokat, amelyek alapértelmezett kibocsátási értékeket alkalmaztak.
Megszűnt az éves felár? Nem. A felárral növelt értékek külön táblázatos oszlopai kerültek ki a mellékletekből, maga a felár alkalmazása nem szűnt meg.
Mi a prekurzorérték? A prekurzor a CBAM-ban olyan, a végtermék előállításához felhasznált közbenső anyag vagy alapanyag, amelynek saját beágyazott kibocsátását is figyelembe kell venni a végtermék kibocsátásának meghatározásakor.
