Piacok
A kutatólabortól a világpiacig – látogatás az ITRI tajvani központjában
•9 perc olvasás
Mit exportál valójában Magyarország?
Magyarország 2026 első hat hónapjában több mint 81 milliárd euró értékű terméket exportált. A kivitel mintegy 60 százalékát gépek és szállítóeszközök adták. A bruttó exportérték azonban csak az egyik mércéje egy ország külgazdasági teljesítményének. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy az exportált termék értékéből mennyi keletkezik ténylegesen Magyarországon. Az OECD legfrissebb összehasonlítható adatai szerint ebben van még bőven mozgásterünk.
Mayer Elisabeth•9perc
Új szabály az acélimportnál: már nem elég, hogy van MTC – mégis mi változott október 1-jétől?
Az acélimporttal rendszeresen foglalkozó vállalkozások számára a Mill Test Certificate nem újdonság. MTC-t eddig is kértek számos acéltermékhez, és az orosz szankciók miatt az elmúlt években a származás igazolása is a vámkezelés fontos részévé vált. Jogosan merül fel tehát a kérdés: mi változott 2026. október 1-jétől? A válasz nem maga az MTC. Az újdonság az, hogy az EU az érintett acéltermékeknél külön vámjogi adatként követeli meg az olvasztás és öntés országának bejelentését, valamint az ezt és az olvasztási számot alátámasztó bizonyítékot.
Barabás Botond•7perc
Utazás előtt érdemes ellenőrizni: új, közérthető utastájékoztatóval segít a NAV
Vám
CBAM: változtak a 2026-os kibocsátási értékek – érdemes újraszámolni?
Vám
Nem mindig a beszállító a hibás: belső eredetű beszerzési kockázatok
Import
Beszerzési döntések árfolyamkitettség mellett – mit tehet a cégvezető?
Import
Kis volumen, nagy kockázat: mikor nem térül meg a külpiacra lépés
Export
Egy sikeres magyar export belső működése – mit csinálnak másképp?
Export
Mennyi idő alatt ér el egy konténer Vietnámból Magyarországra?
Logisztika
A legolcsóbb ajánlat gyakran a legdrágább döntés
Logisztika
CMR, BÁF, árubiztosítás – mi mit véd valójában?
Jog
Kategóriák
Összes kategóriaImport
Behozatali eljárások, beszállítók és importszabályozás
Export
Kiviteli lehetőségek, célpiacok és exporttámogatás
Vám
Vámeljárások, tarifák és vámszabályozás
Jog
Kereskedelmi jog, szerződések és nemzetközi szabályozás
Logisztika
Szállítmányozás, fuvarozás és raktározás
Gazdaság
Gazdasági elemzések, trendek és piaci hírek
Esettanulmányok
Valós import-export esetek, tanulságok és megoldások
Legújabb cikkek
Összes cikkÚj szabály az acélimportnál: már nem elég, hogy van MTC – mégis mi változott október 1-jétől?
Az acélimporttal rendszeresen foglalkozó vállalkozások számára a Mill Test Certificate nem újdonság. MTC-t eddig is kértek számos acéltermékhez, és az orosz szankciók miatt az elmúlt években a származás igazolása is a vámkezelés fontos részévé vált. Jogosan merül fel tehát a kérdés: mi változott 2026. október 1-jétől? A válasz nem maga az MTC. Az újdonság az, hogy az EU az érintett acéltermékeknél külön vámjogi adatként követeli meg az olvasztás és öntés országának bejelentését, valamint az ezt és az olvasztási számot alátámasztó bizonyítékot.
Barabás Botond•7perc
Mit kínálhat egymásnak Tajvan és Magyarország? Az ITRI válaszol
Az ITRI-vel készített interjúnk első részében Tajvan innovációs rendszerétől az európai vállalatok számára elérhető együttműködési lehetőségekig jutottunk el. A második részben közelebb hozzuk a kérdést Magyarországhoz és Közép-Kelet-Európához.
Barabás Botond•11perc
Tajvan több mint félvezetőgyártó – az ITRI az innovációról és az európai együttműködésről
Tajvan technológiai súlyát Európából nézve könnyű a félvezetőiparral azonosítani. A sziget gazdasági és innovációs rendszerének egyik kevésbé látható erőssége azonban az a háttér, amely a kutatási eredményeket ipari technológiává, majd piacképes megoldásokká alakítja. Ennek a rendszernek egyik meghatározó szereplője az Industrial Technology Research Institute, az ITRI.
Barabás Botond•11perc
A kutatólabortól a világpiacig – látogatás az ITRI tajvani központjában
Az ITRI neve Európában jóval kevésbé ismert, mint azoké a vállalatoké, amelyek létrejöttében szerepet játszott. Pedig az 1973-ban alapított tajvani Industrial Technology Research Institute (Ipari Technológiai Kutatóintézet) történetéből olyan cégek nőttek ki, mint az UMC és a TSMC. Hsinchuban tett látogatásunk során azonban nem önmagában a múlt volt a legérdekesebb. Sokkal inkább az a rendszer, amelyben a kutatás, a szellemi tulajdon és az ipari hasznosítás ma is egymásra épül.
Barabás Botond•9perc
Véget ért a TIE 2026: Tajvan nemcsak technológiát fejleszt, piacot is épít köréje
Több mint 50 ezer látogató 64 országból, közel 450 kiállító és mintegy 1100 bemutatott technológia – ilyen számokkal zárt szeptember 19-én a Taiwan Innotech Expo 2026. A háromnapos kiállítást illetően azonban nem a látogatottsága a legérdekesebb, hanem sokkal inkább annak megtapasztalása, hogyan próbálja Tajvan lerövidíteni az utat a kutatóműhely és a piac között.
Barabás Botond•8perc
Megnyílt a TIE 2026: több mint ezer technológiával keresi Tajvan a nemzetközi partnereket
Szeptember 17-én megnyílt Tajpejben a Taiwan Innotech Expo 2026. A háromnapos rendezvényen 18 ország vállalatai és kutatóintézetei mutatják be fejlesztéseiket a mesterséges intelligenciától és a félvezetőktől az intelligens gyártáson át az egészségügyi és fenntarthatósági technológiákig. A TIE idei tétje azonban nem egyszerűen az, hogy mit tud felmutatni Tajvan. Legalább ilyen fontos, hogy ezekből a fejlesztésekből mennyi jut el a nemzetközi piacokra.
Barabás Botond•6perc
Öt nappal a nyitás előtt: mit mutat meg Tajvan technológiai erejéből a TIE 2026?
Több mint ezer innováció, 435 vállalat és kutatóintézet, mesterséges intelligencia, félvezetők, drónok, intelligens gyártás, egészségügyi és fenntarthatósági fejlesztések. Szeptember 17-én megnyitja kapuit Tajpejben a Taiwan Innotech Expo 2026. A számok azonban csak a rendezvény méretét mutatják – üzleti szempontból az a kérdés érdekesebb, mely fejlesztésekből születhet valódi ipari alkalmazás, technológiatranszfer vagy nemzetközi együttműködés.
Barabás Botond•8perc
Kevesebb nemzetközi fuvar, növekvő költségek – mit jelez a logisztikai piac a magyar gazdaságról?
A nemzetközi közúti árumennyiség mintegy 7 százalékkal, a szállítási teljesítmény közel 9 százalékkal esett. Közben nőnek a fuvarozók költségei, és az erősödő forint is nyomást gyakorol a nemzetközi fuvarozás jövedelmezőségére. Megnéztük, mit mondanak valójában a logisztikai adatok, és mit jelezhetnek a magyar gazdaság következő hónapjairól.
Barabás Botond•12perc
Mit exportál valójában Magyarország?
Magyarország 2026 első hat hónapjában több mint 81 milliárd euró értékű terméket exportált. A kivitel mintegy 60 százalékát gépek és szállítóeszközök adták. A bruttó exportérték azonban csak az egyik mércéje egy ország külgazdasági teljesítményének. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy az exportált termék értékéből mennyi keletkezik ténylegesen Magyarországon. Az OECD legfrissebb összehasonlítható adatai szerint ebben van még bőven mozgásterünk.
Mayer Elisabeth•9perc
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kapd meg a legfrissebb külkereskedelmi híreket és szakmai cikkeket közvetlenül az e-mail fiókodba. Hetente egyszer, spam nélkül.
Feliratkozás a hírlevélreImport
Nem mindig a beszállító a hibás: belső eredetű beszerzési kockázatok
A nemzetközi beszerzés során felmerülő problémákért reflexből gyakran a beszállítót tesszük felelőssé. Késés, minőségi eltérés, dokumentációs hiba. Úgy látjuk a hiba „házon kívül" van. A gyakorlat azonban azt mutatja: számos beszerzési kockázat valójában a saját szervezet működéséből fakad.
Barabás Botond•9perc
Beszerzési döntések árfolyamkitettség mellett – mit tehet a cégvezető?
A nemzetközi beszerzés nemcsak ár és logisztikai költség kérdés, hanem árfolyamkockázati döntés is. Egy több hónapos átfutású importügyletnél a devizaárfolyam változása könnyen elviheti a teljes árrést. A tudatos cégvezető nem kockáztat, hanem rendszerszinten kezeli az árfolyamkitettséget.
Barabás Botond•9perc
Importkockázatok, amikről sokan nem beszélnek
A nemzetközi beszerzés kockázatairól általában a vámról, a szállításról és az árfolyamról esik szó. Ezek valóban fontos tényezők. De vannak olyan importkockázatok is, amelyek nem látványosak, mégis hosszú távon komoly veszteséget okozhatnak, mert csendben épülnek be a működésbe.
Barabás Botond•9perc
Kína, Törökország, India – mikor melyik beszerzési piac működik?
A nemzetközi beszerzésben ma már nem az a kérdés, hol a legalacsonyabb a gyártói ár. Kína, Törökország és India eltérő költségszintet, logisztikai távolságot, kockázati profilt és üzleti kultúrát jelent. A jó döntés nem országválasztás, hanem működési modellválasztás.
Barabás Botond•10perc
Export
Kis volumen, nagy kockázat: mikor nem térül meg a külpiacra lépés
Az export nem lineáris kiterjesztése a belföldi értékesítésnek.
Egy sikeres magyar export belső működése – mit csinálnak másképp?
A sikeres magyar exportőrök nem azért sikeresek, mert jobb ajánlatot adnak, hanem mert másképp működnek.
Helyi partner nélkül nincs piac? – Tévhitek és működő alternatívák
A helyi partner nem univerzális megoldás az exportban.
Exportérett-e a céged? Egy objektív önellenőrző modell
Az export iránti érdeklődés önmagában még nem jelent exportérettséget.
Mikor nem szabad exportálni? – A rossz időzítés valódi költsége
Sok magyar vállalat nem azért bukik el a külpiacokon, mert rossz terméke van, hanem azért, mert túl korán vagy rossz körülmények között lép a külpiacra.
Árverseny vagy értékverseny? Így pozicionáld a terméked külföldön
Az exportpiacokon az egyik legmélyebb zsákutca az árverseny.
Disztribútor vagy saját értékesítés? Exportdöntések számokkal alátámasztva
Az exportpiacra lépés egyik legkritikusabb stratégiai kérdése nem az, mit adunk el, hanem az, hogyan.
Miért bukik el az exportstratégia már a kezdeteknél? – 7 tipikus hiba magyar cégeknél
A magyar cégek többsége nem azért bukik el az exportpiacokon, mert rossz a terméke.
Vám
Új szabály az acélimportnál: már nem elég, hogy van MTC – mégis mi változott október 1-jétől?
Az acélimporttal rendszeresen foglalkozó vállalkozások számára a Mill Test Certificate nem újdonság.
Utazás előtt érdemes ellenőrizni: új, közérthető utastájékoztatóval segít a NAV
Gyógyszer, alkohol, készpénz, háziállat vagy akár fegyver is kerülhet olyan kategóriába, amelyre külön utazási szabályok vonatkoznak.
CBAM: változtak a 2026-os kibocsátási értékek – érdemes újraszámolni?
Ha cége 2026-ban CBAM-köteles terméket importált, és a számításhoz alapértelmezett kibocsátási értékeket használt, érdemes elővenni az eddigi kalkulációkat.
Július 1-jétől új korszak jön az e-kereskedelmi importban: érkezik a 3 eurós vámteher
Jelentős változások érkeznek az Európai Unión kívülről érkező kis értékű küldemények vámkezelésében.
Új korszak jön az európai acélimportban: 50%-os védővám és szigorúbb származásigazolás várható
Az Európai Bizottság új acélimport-szabályozást készít elő, amely jelentősen átalakíthatja az Európai Unió acélpiacát.
Amikor egy hiányzó mondat milliós exportkockázattá válik
A nemzetközi kereskedelem új korszakába lépett.
Új korszak az exportellenőrzésben: mit jelent a vállalatok számára a kötelező szankciós kockázatcsökkentés?
Az új uniós és hazai exportellenőrzési szabályozások már nemcsak az árumozgást vizsgálják, hanem a teljes kereskedelmi és logisztikai láncot.
Digitális meghatalmazás új szabályokkal: mit kell most másképp csinálniuk a vállalkozásoknak?
A NAV új digitális meghatalmazási rendszere alapjaiban változtatja meg a képviseleti jogosultságok kezelését.
Jog
CMR, BÁF, árubiztosítás – mi mit véd valójában?
CMR biztosítás, BÁF, árubiztosítás, szállítmányozói felelősségbiztosítás – a fogalmak gyakran keverednek, miközben teljesen eltérő kockázatokat és felelősségi helyzeteket kezelnek.
Megszűnt az ukrán gabonaimport tilalma – de nem tűntek el a kötelezettségek
2026.
Incoterms 2020 gyakorlati útmutató: Melyiket válasszuk?
Az Incoterms szabályok meghatározzák az eladó és vevő közötti kockázat- és költségmegosztást.
Logisztika
Kevesebb nemzetközi fuvar, növekvő költségek – mit jelez a logisztikai piac a magyar gazdaságról?
A nemzetközi közúti árumennyiség mintegy 7 százalékkal, a szállítási teljesítmény közel 9 százalékkal esett. Közben nőnek a fuvarozók költségei, és az erősödő forint is nyomást gyakorol a nemzetközi fuvarozás jövedelmezőségére. Megnéztük, mit mondanak valójában a logisztikai adatok, és mit jelezhetnek a magyar gazdaság következő hónapjairól.
Barabás Botond•12perc
Mennyi idő alatt ér el egy konténer Vietnámból Magyarországra?
Egy Vietnámból Magyarországra induló konténer szállítási idejére gyakran hangzik el a rövid válasz: körülbelül öt-hat hét. Ez azonban legfeljebb tájékoztató becslés. A tényleges átfutási idő függ a vietnámi felrakás helyétől, az indulási kikötőtől, az átrakások számától, az európai belépési ponttól, a hajóstársaság útvonalától, valamint a vámkezelés és a belföldi kiszállítás megszervezésétől. Egy jól tervezett FCL-szállítmány akár 40–50 nap alatt is célba érhet, kedvezőtlen körülmények között azonban a teljes folyamat 60 napnál hosszabbra nyúlhat.
Barabás Botond•7perc
A legolcsóbb ajánlat gyakran a legdrágább döntés
A legtöbb szolgáltató kiválasztása végül ugyanarra a kérdésre egyszerűsödik le: ki adja a legjobb árat? A probléma az, hogy a szolgáltatások valódi értéke ritkán a díjban látszik. A működési stabilitás, a reakcióidő és a problémakezelés minősége sokszor csak akkor válik láthatóvá, amikor már gond van.
Barabás Botond•11perc
A tengeri szállítmányozás alapjai: amit minden importőrnek tudnia kell
A tengeri szállítás a nemzetközi kereskedelem gerince. Ebben a cikkben bemutatjuk a tengeri szállítmányozás alapjait, a konténertípusokat és a költségszámítás módját.
Beke Mihály•11perc
Gazdaság
Mit exportál valójában Magyarország?
Magyarország 2026 első hat hónapjában több mint 81 milliárd euró értékű terméket exportált. A kivitel mintegy 60 százalékát gépek és szállítóeszközök adták. A bruttó exportérték azonban csak az egyik mércéje egy ország külgazdasági teljesítményének. Legalább ilyen fontos kérdés, hogy az exportált termék értékéből mennyi keletkezik ténylegesen Magyarországon. Az OECD legfrissebb összehasonlítható adatai szerint ebben van még bőven mozgásterünk.
Mayer Elisabeth•9perc
Erős június a gyenge első félév után – mi történik a magyar exporttal?
Júniusban 8,7 százalékkal nőtt a magyar termékexport volumene az előző év azonos hónapjához képest. A látványos adat mögött azonban jelentős naptárhatás és gyenge első féléves teljesítmény áll. Közben egy másik, stratégiai jelentőségű folyamat is kirajzolódik: miközben az EU-ba irányuló magyar kivitel csökkent, az unión kívüli piacokra történő export bővült. A kérdés ezért már nemcsak az, hogy mikor indul újra tartósan az export növekedése, hanem az is, hogy mennyire tudják a magyar vállalatok csökkenteni külpiaci kitettségüket.
Mayer Elisabeth•9perc
Erősödő forint: a fogyasztók örülnek, az exportőrök viszont keményen érzik a növekvő nyomást
A forint erősödése első látásra kedvező gazdasági fejleménynek tűnik, különösen a fogyasztók és az importőrök számára. Az exportorientált magyar vállalatok számára azonban a gyors árfolyamváltozás komoly bevételi, profitabilitási és versenyképességi nyomást okozhat.
Barabás Botond•6perc
Esettanulmányok
Az ETA csak iránymutatás – egy importőr tanulságos esete
A tengeri szállításban az ETA nem garancia, hanem egy valószínűségi adat. Egy magyar importőr esete jól mutatja, hogyan válhat a tranzitidő félreértelmezése kötbérek, sürgősségi légi szállítás és likviditási nyomás forrásává. A nemzetközi ellátási lánc ma már nem pusztán operatív kérdés, hanem stratégiai kockázatkezelési döntés.
Barabás Botond•8perc
