Esettanulmányok
Az ETA csak iránymutatás – egy importőr tanulságos esete
•8 perc olvasás•
Hangos
Nem mindig a beszállító a hibás: belső eredetű beszerzési kockázatok
A nemzetközi beszerzés során felmerülő problémákért reflexből gyakran a beszállítót tesszük felelőssé. Késés, minőségi eltérés, dokumentációs hiba. Úgy látjuk a hiba „házon kívül" van. A gyakorlat azonban azt mutatja: számos beszerzési kockázat valójában a saját szervezet működéséből fakad.
Barabás Botond•9 perc
Beszerzési döntések árfolyamkitettség mellett – mit tehet a cégvezető?
Import
Importkockázatok, amikről sokan nem beszélnek
Import
Kína, Törökország, India – mikor melyik beszerzési piac működik?
Import
Kis volumen, nagy kockázat: mikor nem térül meg a külpiacra lépés
Export
Egy sikeres magyar export belső működése – mit csinálnak másképp?
Export
Helyi partner nélkül nincs piac? – Tévhitek és működő alternatívák
Export
Mennyibe kerül egy rossz Incoterms megválasztása? Valós példák
Logisztika
FOB-tól DDP-ig: mit jelent valójában az ár, amit látsz?
Logisztika
Fontos vámváltozások 2026 januárjától
Vám
Incoterms 2020 gyakorlati útmutató: Melyiket válasszuk?
Jog
Kategóriák
Összes kategóriaImport
Behozatali eljárások, beszállítók és importszabályozás
Export
Kiviteli lehetőségek, célpiacok és exporttámogatás
Vám
Vámeljárások, tarifák és vámszabályozás
Jog
Kereskedelmi jog, szerződések és nemzetközi szabályozás
Logisztika
Szállítmányozás, fuvarozás és raktározás
Esettanulmányok
Valós import-export esetek, tanulságok és megoldások
Legújabb cikkek
Összes cikk
Exportérett-e a céged? Egy objektív önellenőrző modell
Az export iránti érdeklődés önmagában még nem jelent exportérettséget. Az alábbi hat pontos önellenőrző modell segít objektíven megítélni, hogy hol tart most a vállalat, és mely területeken szükséges a felkészülés.
Barabás Botond•9 perc
Mikor nem szabad exportálni? – A rossz időzítés valódi költsége
Sok magyar vállalat nem azért bukik el a külpiacokon, mert rossz terméke van, hanem azért, mert túl korán vagy rossz körülmények között lép a külpiacra. A rossz időzítés költségei gyakran láthatatlanok.
Barabás Botond•7 perc
Árverseny vagy értékverseny? Így pozicionáld a terméked külföldön
Az exportpiacokon az egyik legmélyebb zsákutca az árverseny. A magyar cégek jelentős része ösztönösen ezt az utat választja. De érdemes-e, és ha nem, mi a működő alternatíva?
Barabás Botond•8 perc
Disztribútor vagy saját értékesítés? Exportdöntések számokkal alátámasztva
Az exportpiacra lépés egyik legkritikusabb stratégiai kérdése nem az, mit adunk el, hanem az, hogyan. A disztribútor bevonása vagy a saját értékesítési csapat felépítése alapvetően eltérő költség-, kockázat- és növekedési pályát jelent.
Barabás Botond•8 perc
Miért bukik el az exportstratégia már a kezdeteknél? – 7 tipikus hiba magyar cégeknél
A magyar cégek többsége nem azért bukik el az exportpiacokon, mert rossz a terméke. Sokkal inkább azért, mert az export értékesítést nem rendszerként kezeli. Bemutatunk 7 tipikus hibát, amit magyar cégek elkövetnek az export értékesítéseik során.
Barabás Botond•7 perc
Olcsó beszerzés vagy drága tanulópénz? Az import rejtett költségei
Az alacsony gyártói ár könnyen meggyőző lehet egy nemzetközi beszerzés során. A végső költség azonban ritkán egyezik meg az ajánlatban szereplő összeggel. Az import valódi ára a teljes bekerülési költségben és a rejtett működési kockázatokban jelenik meg.
Barabás Botond•10 perc
Just-in-time import a mai világban: illúzió vagy stratégia?
A just-in-time évekig a hatékony készletgazdálkodás szinonimája volt. Minimális raktárkészlet, pontos szállítás, optimalizált cash flow – így tanultuk. De vajon a mai, geopolitikailag és logisztikailag bizonytalan világban még mindig működik ez a modell, vagy inkább csak egy kockázatos illúzió?
Barabás Botond•9 perc
A tengeri szállítmányozás alapjai: amit minden importőrnek tudnia kell
A tengeri szállítás a nemzetközi kereskedelem gerince. Ebben a cikkben bemutatjuk a tengeri szállítmányozás alapjait, a konténertípusokat és a költségszámítás módját.
Szabó András•11 perc
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kapd meg a legfrissebb külkereskedelmi híreket és szakmai cikkeket közvetlenül az e-mail fiókodba.
Feliratkozással elfogadod az adatvédelmi tájékoztatót.
Import
Nem mindig a beszállító a hibás: belső eredetű beszerzési kockázatok
A nemzetközi beszerzés során felmerülő problémákért reflexből gyakran a beszállítót tesszük felelőssé. Késés, minőségi eltérés, dokumentációs hiba. Úgy látjuk a hiba „házon kívül" van. A gyakorlat azonban azt mutatja: számos beszerzési kockázat valójában a saját szervezet működéséből fakad.
Barabás Botond•9 perc
Beszerzési döntések árfolyamkitettség mellett – mit tehet a cégvezető?
A nemzetközi beszerzés nemcsak ár és logisztikai költség kérdés, hanem árfolyamkockázati döntés is. Egy több hónapos átfutású importügyletnél a devizaárfolyam változása könnyen elviheti a teljes árrést. A tudatos cégvezető nem kockáztat, hanem rendszerszinten kezeli az árfolyamkitettséget.
Barabás Botond•9 perc
Importkockázatok, amikről sokan nem beszélnek
A nemzetközi beszerzés kockázatairól általában a vámról, a szállításról és az árfolyamról esik szó. Ezek valóban fontos tényezők. De vannak olyan importkockázatok is, amelyek nem látványosak, mégis hosszú távon komoly veszteséget okozhatnak, mert csendben épülnek be a működésbe.
Barabás Botond•9 perc
Kína, Törökország, India – mikor melyik beszerzési piac működik?
A nemzetközi beszerzésben ma már nem az a kérdés, hol a legalacsonyabb a gyártói ár. Kína, Törökország és India eltérő költségszintet, logisztikai távolságot, kockázati profilt és üzleti kultúrát jelent. A jó döntés nem országválasztás, hanem működési modellválasztás.
Barabás Botond•10 perc
Export
Kis volumen, nagy kockázat: mikor nem térül meg a külpiacra lépés
Az export nem lineáris kiterjesztése a belföldi értékesítésnek.
Egy sikeres magyar export belső működése – mit csinálnak másképp?
A sikeres magyar exportőrök nem azért sikeresek, mert jobb ajánlatot adnak, hanem mert másképp működnek.
Helyi partner nélkül nincs piac? – Tévhitek és működő alternatívák
A helyi partner nem univerzális megoldás az exportban.
Exportérett-e a céged? Egy objektív önellenőrző modell
Az export iránti érdeklődés önmagában még nem jelent exportérettséget.
Mikor nem szabad exportálni? – A rossz időzítés valódi költsége
Sok magyar vállalat nem azért bukik el a külpiacokon, mert rossz terméke van, hanem azért, mert túl korán vagy rossz körülmények között lép a külpiacra.
Árverseny vagy értékverseny? Így pozicionáld a terméked külföldön
Az exportpiacokon az egyik legmélyebb zsákutca az árverseny.
Disztribútor vagy saját értékesítés? Exportdöntések számokkal alátámasztva
Az exportpiacra lépés egyik legkritikusabb stratégiai kérdése nem az, mit adunk el, hanem az, hogyan.
Miért bukik el az exportstratégia már a kezdeteknél? – 7 tipikus hiba magyar cégeknél
A magyar cégek többsége nem azért bukik el az exportpiacokon, mert rossz a terméke.
Vám
Jog
Logisztika
Mennyibe kerül egy rossz Incoterms megválasztása? Valós példák
Az Incoterms feltételek kiválasztása sokszor rutindöntésnek tűnik az ajánlatadás vagy beszerzés során. Pedig egy rosszul megválasztott FOB, EXW vagy DDP konstrukció nemcsak adminisztratív kellemetlenséget, hanem komoly pénzügyi veszteséget is okozhat. A pluszköltség gyakran nem azonnal látszik – de annál fájdalmasabb.
Barabás Botond•10 perc
FOB-tól DDP-ig: mit jelent valójában az ár, amit látsz?
Egy nemzetközi ajánlatban szereplő ár önmagában nem értelmezhető az alkalmazott Incoterms feltétel nélkül. A FOB, CIF vagy DDP konstrukciók eltérő költség- és kockázatmegosztást jelentenek, amelyek közvetlenül befolyásolják a teljes bekerülési költséget. A kérdés nem az, melyik ár alacsonyabb, hanem az, mit tartalmaz valójában.
Barabás Botond•8 perc
A tengeri szállítmányozás alapjai: amit minden importőrnek tudnia kell
A tengeri szállítás a nemzetközi kereskedelem gerince. Ebben a cikkben bemutatjuk a tengeri szállítmányozás alapjait, a konténertípusokat és a költségszámítás módját.
Szabó András•11 perc
Esettanulmányok
Az ETA csak iránymutatás – egy importőr tanulságos esete
A tengeri szállításban az ETA nem garancia, hanem egy valószínűségi adat. Egy magyar importőr esete jól mutatja, hogyan válhat a tranzitidő félreértelmezése kötbérek, sürgősségi légi szállítás és likviditási nyomás forrásává. A nemzetközi ellátási lánc ma már nem pusztán operatív kérdés, hanem stratégiai kockázatkezelési döntés.
Barabás Botond•8 perc
